A kanül, a zsírleszívás eszköze
Sokakban bizonyára félelmet kelthet a zsírleszívás műtéti eljárása az alkalmazott eszközök miatt. Úgy tartják, hogy a félelmet úgy lehet a legkönnyebben leküzdeni, ha szembe nézünk vele. Tehát tegyük ezt meg!
A hagyományos zsírleszívás folyamata úgy zajlik le, hogy apró nyílásokon keresztül egy speciális tűt vezetnek le, amivel fellazítják a zsírsejteket, majd a vákuum segítségével kiszippantják a folyékonnyá vált zsírt. Seprűszerű mozgásokkal hozzák létre a vákuumot. Úgy tudják a sebészek a szimmetriát biztosítani, hogy egy testrészt több irányból is megközelítenek. Az egyenletességet úgy lehet elérni, hogy a test függőleges vonalainak megfelelően végzik el a beavatkozást. A vízszintes vonalak irányában történő kezelés a gyakorlati tapasztalatok alapján egyenetlenséget hoz.
Ez a speciális tű, a zsírleszívás eszköze a kanül. Az orvostudomány más területéről is ismert lehet, ezt általában a test üregeibe, csatornáiba, ereibe vezetik le. Többféle ilyen tű létezik, a sebész egy beavatkozás során két vagy három kanült váltogat az optimális eredmény elérésért. Van olyan tű, amelyet a felszíni rétegekhez használják, ez 1,8- 2 mm-es, és létezik olyan, amellyel mélyebb rétegeket érik el, ez 6 mm-es.
Többféleképen lehet a kanülek csoportosítani.
• Különböző hosszal rendelkezhetnek: 5 cm-től 35 cm-ig.
• Eltérő lehet a hajlásszögük és az átmérőjük. A külső átmérő nagysága 1,44 mm és 6,3 mm között mozog.
• Differenciálni tudjuk a nyílások száma, mérete, és elhelyezkedése szerint
• A kanül vége pedig lehet tompa, kerek, vagy lapos
Magától a zsírleszívás eljárásától is függ, hogy milyen kanült használnak.
Az ultrahangos zsírleszívásnál a kanül rezgő mozgást végez speciális kialakítása miatt, előre és hátra mozog percenként több ezerszer és így bontja fel a zsírsejt falát. Az ultrafrekvenciák miatt történik ez a rezgés, azonban itt is a vákuum segítségével végzik el a fellazított zsírsejtek eltávolítását.
A vibrációs technikát alkalmazó eljárásoknál, a kanül vibráló mozgását ez elektromos vagy sűrített levegővel működő rendszer biztosítja. Az ilyen technikáknál nem szükséges az eszköz kézi mozgatása, így jelentősen tehermenetesítve vannak a beavatkozást végző orvosok. .
A kanülök kialakításának folyamata a plasztikai sebészet történetének részét képezik. Az 1970-es években Európában tompa végű, az Egyesült Államokban pedig éles kanülöket használtak, vagyis pontosabban szólva inkább kísérleteztek velük. Az 1980-as években dolgozták ki ennek az eszköznek a biztonságos használatára vonatkozó előírásokat. Akkor még csak a hagyományos, vákuumos zsírleszívás módszerét fedezték fel, de ez a technológia gyorsan terjedt el a különböző társadalmakban. Az ultrahangos zsírleszívás később alakult ki, ez egy XXI. századi találmánynak minősül.